Lopesan Costa Meloneras Hotel ****

A Lopesan Costa Meloneras Hotel bejárata

Ez a hotel egy álom. Európa talán legnagyobb szállodája közel 1200 szobával, 8-10 medencével, élményfürdővel és wellness központtal, több tucat étteremmel és bárral, tengerparti kilátással, valamint tüneményes személyzettel.
Éjjel 2-kor érkeztünk meg a hotelbe, ahol tárt karokkal vártak minket. A check-in éjjel problémamentes volt, de napközben akár 10-20 perces sorok is kialakulhatnak a recepción. Bejelentkezés után kaptunk egy hotel-térképet, amin a recepciós bejelölte a szobánkat és az oda vezető utat. 🙂

Szobánk a Lopesan Costa Meloneras Hotelben: 
Légkondival, két zuhanyzóval és egy kiülős terasszal felszerelt szobánk a földszinten volt. A teraszunk egy hátsó kis kerttel volt “meghosszabbítva”. Nem volt óceánparti panorámánk, de teljesen meg voltunk elégedve a hellyel. (Nem tartózkodtunk sokat itt.) TV-nk is volt, de csak párszor kapcsoltuk be. A szállodának saját TV csatornái vannak, ezeken kívül német, olasz és más spanyol csatornákat tudtunk nézni, összesen 40-et.

Takarítani is jöttek minden nap, miután elmentünk a szobánkat rendbe rakták. Beágyaztak, elmosogattak stb. Este mindig teljes tisztaságba érkeztünk vissza. Az értékeket sosem hagytuk a szobában, így nem aggódtunk miattuk, de az izgulósok bérelhetnek széfet napi kb. 3-5€ ellenében. A szobánk nagyon kis egyszerű volt, de tágas, kb 25nm-es, nagyon jól elfértünk benne.
Szerencsére első reggel elszámoltuk az időeltolódást, így igaz kevesebbet aludtunk, de több időnk volt reggel felderíteni a Lopesan Costa Meloneras Hotelt – még a nagy tömeg előtt. A hatalmas előtérben egy nagyon kellemes fahéjas illat volt mindig, és persze tisztaság. Fejünk felett egy gigantikus csillár, design-os kis padok és fotelek, zongora stb.

A hotel területén 13 á la carte és 2 büfé (svédasztal) rendszerű étterem üzemel. Volt szerencsénk az utóbbi két étterem specialitásait kipróbálni, félpanziós csomagunk keretein belül. Ennyi ételt még egy helyen nem láttunk! Képzeljetek el egy kézilabdapálya méretű területet kajás pultokkal, és egy még 2-3-szor ekkora teraszos-kiülős részt az asztalokkal. Hűen ragaszkodtunk a híres (de nemlétező :D) tunéziai közmondáshoz: “Letarolta, mint magyar a svédasztalt”

A reggelinél egy kb 50 literes hordóból merhettünk magunknak Nutellát, a vacsoránál pedig a vörös kaviárhoz juthattunk hozzá hasonlóképpen. Készítettem néhány képet az ételcsodákról. Jó nyálcsorgatást! 🙂

(A finom kis falatkák közt volt halas, rákos, polipos, “hagyományos” húsos és vega tálka is.)
(Salátákból sem szenvedtünk hiányt.)
(Az íz mellett az esztétikát sem szorítottuk háttérbe ezekkel a garnéla falatokkal.)
(Egy mennyei tonhal-szelet)
(Panírozott tintahal karikák, fűszeres sajtkrémmel töltött paradicsom, pizza-szeletke és két színű mojo szósz)
(Az egyik este az ázsiai specialitások kerültek főszerepbe. Sushi és currys hering)
(Volt, aki a mennyiségre esküdött :D)
(…és még a desszertnek is hagyni kellett egy kis helyet)
(saját összeállítású, hatgombócos fagylaltkehely rolettivel, gyümölcsökkel és 2 centi vastag színes egérkakival az alján:D)

A fentiek függvényében aki ide jön nyaralni, fogyókúrát ne tervezzen… A reggeli és a vacsora hasonló kaliberű volt. Reggel több volt a müzli, este pedig több a hús (és a hal). A lényeges különbséget az italok jelentették, ugyanis míg reggel ingyen volt a tea, a kávé, a tej, gyümölcslevek stb, addig este minden innivaló fizetős volt. Reggel egyetlen asztal volt, ahol fizetni kellett az italért, itt friss “zumo” narancslevet lehetett inni, 4€-ért 1 litert. De volt gyümölcslé-automata ingyen, úgyhogy abból ittunk, szerintünk ugyanaz volt benne. 🙂

A gasztro élményekről első körben ennyit… magáról a hotelről is készült pár gyönyörűséges kép. A belső terek és udvarok kialakítása is zseniális. Pálmafákkal találkoztunk még a folyosón is:

Kaptunk egy kitöltendő kérdőívet is első nap, melyet pár nap után kellett leadnunk – a véleményünkre voltak kiváncsiak. Milyen a hotel, a szobánk, a kiszolgálás? stb. Nem tudtunk rosszat mondani, nem is nagyon lehetett. Amikor például túrázni mentünk reggel korán, túlélő csomagot készítettek nekünk, hogy ha már a reggelit nem vesszük igénybe, kapjunk mégis valamit cserébe.

A reggelin és a vacsorán kívül csak éjszaka tartózkodtunk a hotel területén, így az egyéb szolgáltatásokról nem tudunk sokat mondani. Utolsó nap azért nem hagyhattuk ki, hogy csobbanjunk egyet az Infinity Pool-ban, azaz a végtelenített medencében (és a 6 másikban). Van különösen gyerekeknek való, sekély vizű medence homokos parttal, illetve mélyebb, úszkálásra való is. Van vízesés, jakuzzi és pool-bár is. A medencék mellett napágyak ezrei, melyek 99%-a a nap minden szakában foglalt volt, de mindig lehetett azért üreset is találni.


– A hotel egyetlen negatívuma, hogy az internetért fizetni kell. A kapcsolat sebessége olyan volt, mint itthon a 90-es években (bár ez az egész szigetre jellemző volt), és 15 percre 3€ a díja… Szóval nem ajánlom senkinek sem. Szemben az egyik pubban volt free wifi, amivel meg lehetett nézni a friss foci eredményeket és felmenni pár percre facebook-ra, de az is sokszor megszakadt.

A pozitívumok sora azonban konvergál a végtelenbe…
– A recepción posta üzemel, vagyis ha képeslapot szeretnétek küldeni haza, csak le kell adni itt, és elintézik. Nem kell a postára szaladgálni, ami úgyis csak a szomszéd városban (Playa des Inglesben) volt legjobb tudomásunk szerint.
– Minigolfozni is lehet, a recepción kell kérni a felszerelést. Sajnos ezt nem tudjuk mennyibe kerül.
– A hotelben egy wellness központ is üzemel, ide a napijegy 45€-ba kerül. Azonban pár órára már 35€-ért beengednek 🙂

Ha jártál itt, írd meg nekünk, oszd meg a véleményed. Ha pedig még nem, kérdezz, felelünk!

Written by Gran Canaria

Related Articles

1 Comments

  • Söptei Lászlóné on

    Tisztelt Levéliró !

    Örömmel olvastam a nagyon jó beszámolóját.Nagyon tetszett.A lányomékkal és 5 éves unokámmal megyünk juli.közepén Gran Canariára, Maspalomasra, szállodába. Remélem ilyenkor az idő 30 fok alatt van! Ha még tud ajánlani valamit amit nem irt le szivesen olvasom.
    üdv Söpteiné

    Reply

Leave a comment to Söptei Lászlóné Cancel reply