• Home  /
• Kanári szigetek

A szigetcsoport Spanyolország legdinamikusabban fejlődő régiója, mely periférikus területből vált évi mintegy 7 millió turista fogadására alkalmas üdülőparadicsommá.

A kanáriszigetek népszerűségéhez több tényező is hozzájárul. A kulturált, rendezett városok mellett a jól kiépített strandok is csábítanak. Nem elhanyagolható a kellemes időjárás, és a helyiek vendégszeretete sem. És ne feledkezzünk meg Izabella királyné szabadkereskedelmi rendeletéről, mely vámmentes területté tette a szigeteket!

A Kanári szigetek az Azuri és Zöld foki szigetek szomszédságában, az afrikai partoktól alig több mint 100 km-re fekszenek, az Atlanti óceánban. Ezt a területet nevezték úgy az ókorban, hogy “Herkules oszlopain túl”. Ez a mai gibraltári szorost jelentette és azt, hogy mindaz ami ezen túl van, az nem az ismert világ része.

A legenda szerint egy vulkánkitörés során láva temette be, majd föld és tengerrengés süllyesztette 1000 méteres mélységbe a kontinensnyi szigetet – ez lenne az a hely, melyet ma Atlantiszként emlegetünk?! Csak a legmagasabb hegycsúcsok állnak ki az óceánból. Ha van valami kutatnivaló, azt e szigetek közt rejti az óceán mélye.

A Kanári szigetek őslakói a tisztázatlan eredetű guancsok voltak. Magas, szőke, világosszemű, európai típusú emberek. barlangokban éltek, szőrméket viseltek, testüket bélyegzőlenyomatokkal díszítették, barlangjaik falára geometrikus mintákat festettek, halottaikat bebalzsamozták. Több kutató szerint ők voltak Atlantisz túlélői. A guancsokról szóló első leírás Boccacciotól származik. Jean de Bethencourt, kasztíliai zsoldos, normann származású kalandor, 1402-ben látott hozzá a szigetek leigázásához. Az őslakókat a kor szokása szerint, erőszakkal keresztény hitre térítették, és akik nem akarták felvenni a kereszténységet, azokat lemészárolták.

Még 95 évig tartott, mire a konkvisztádoroknak sikerült legyőzni az utolsó guancsokat is. A kevés megmaradt őslakos aztán fokozatosan elvegyült a főként portugál és spanyol lakossággal.