Helyi specialitások és szuvenírek
Mivel Gran Canaria egy túristaparadicsom, olyan üdülőfalvak és kisebb városok alakultak ki, melyekben szinte csak az ide utazók laknak. A főszezonban a legtöbb város népessége megtöbbszöröződik. A különböző boltok és bevásárló központok pedig ennek megfelelő kínálattal rendelkeznek.
A helyi specialitások közé tartozik például a mojo szósz, ami egy fokhagymás szósz. Piros és zöld színű verziója is kapható, legtöbbször 1+1 kiszerelésben. Nagyon finom, érdemes megkóstolni és venni belőle. 2-3€-ba kerül egy nagyobb kiszerelés, szóval simán megéri, bármilyen húsos ételhez és köretéhez tálalható, de még chipset belemártogatva is fogyasztható.
Az éttermekben gyakran volt étlapon az alioli (falamilyen főétel társaságában), ami szintén egy szósz, ráadásul szintén fokhagymás. Tojássárgájával összekotyvasztva. Elképesztően finom! Kiemelten ajánlott.
Híres még a gran canariai rum, a ron miel, azaz mézes rum. Nevéből adódóan másra számítottunk, amikor megkóstoltuk, valami lányos piára asszociáltunk, ellenben egy “sima” rumról van szó, a mézet nem véltük felfedezni benne. Rumnak viszont finom, tehát bátor szívvel lehet ajándékozni férfias meglepetésként is. Lehet kapni féldecis, hörpintős kiszerelésben, illetve fél literes verzióban is. Utóbbi 5-8€-ba kerül, több tucat verzióban kapható.
Az alkoholnál maradva nemcsak helyi töményről tudunk beszámolni, hanem kanári szigeteki sörről is, melynek neve: Tropical. Nincs is jobb, mint egy forró nyári délelőtt, a medenceparton az egyik napágyban, egy banán kíséretében elkortyolgatni a hűvös sört. (valós történet alapján) Nem vagyok nagy sörszakértű, de finom volt, jólesett. Párom egy Coronitát ivott, melynek hátulján magyar szavak voltak: forgalmazza, Budapest 1113… stb. 🙂 Ezen jót derültünk.
Ajándéknak nem ajánlanám, kóstolásra viszont minden szempontból ajánlom a helyi éttermek tengeri herkentyűs ételeit, a halételeket. Teljesen más, mint idehaza. Rendkívül friss, hiszen a helyiek lényegében ebből élnek: kihajóznak reggel, fognak pár mázsa halat, és a túristák délben már fogyaszthatják is. A tonhal egyszerűen zseniális, ezek után valahogy nem ízlik a konzerv… 🙂 Étterem szempontjából a maspalomasi strandon található El Senador szigorúan ajánlott, bár itt alaposan meg kell fizetni az ételt. Este viszont gyakran van zenés műsor, asztalon táncoló, lenge öltözékű lányokkal és sukár felszolgáló személyzettel (kinek mi).
Visszatérve az ajándékokra, és eltávolodva kicsit a gasztronómiától, a hobbikertészek számára remek szuvenír lehet egy papagájvirág. Mag formájában kapható a legtöbb boltban 🙂 Mivel ára is nagyon barátságos, bátran ajánlom, hiszen 1-2 euróért már díszdobozos verziót lehet kapni belőle.
A fentieken kívül rengeteg holmit lehet még vásárolni, hiszen az üdülő övezetekben több tucat hatalmas bevásárlóközpont várja a pénzköltő vendégeket. A Gulce & Babbana cuccoktól a Dolce & Gabbana-ig széles a kínálat. Aki ért hozzá, és meg tudja különböztetni a hamisítványt az eredetitől, bátran vásároljon – mert mindkét verziót meg lehet találni a boltokban, méghozzá jó áron (főleg alkudozással). Ezek a dolgok azonban nem helyi specialitások, de drágább fajta szuvenírnek megfelelőek lehetnek. A márkás holmik és hamisítványok mellett még bárhol lehet találni Gran Canaria feliratú ajándékokat: kötényt, törölközőt, táskát, pólót stb. Lépten nyomon ezekbe botlottunk, így pontos koordinátákat ehhez nem is adok most.
